A legszebb álom; meghalni egy züllött hajnalon! Micsoda csábító élvezet! Belemeredve egy kéjes vagina szorításába, miközben mellek ringanak ajkaim közé! Még Szent Péter is azt mondaná; ezt elbasztad öreg! Petőfi meg ágyban párnák közt nem akart. József Attila meg nagy szót hallott, ezért hajolt közel a kerekek kattogásához... csak közben megszédült. Ady? Már nem emlékszem rá. Krúdy nem vetette meg a jó bort, sem a szép nőket, és képes volt felmenni Pestre is érte. Pedig farosabb bort, pálinkát, nőt a szabolcsi homok termett igazán.
Ennyi mára, mert készülök a legszebb álomra! Az asszony már indul fürdeni!
