Nézve az EP választások magyarországi végeredményét… hát nem repdes a szívem az örömtől. Már megint büntettünk. Hogy ki tud örülni annak, hogy a választójogosultság közel egy harmada érvényesítette akaratát, és akarata szerint büntetett. Büntetett, mert úgy érezte, becsapták. És így döntött. Hosszútávon látható meg ennek helyessége. Rövidtávon viszont már érezhető az eredménye. Az eredménye, ami fokozódó elbizonytalanodást jelent. És ez gyengeséget sugall a környezetünkben lévő nemzetek felé. És ki is használják, és talán most még jobban. fejünkre lépnek, hogy szarba nyomjanak. Persze, nem most fog kezdődni. Számolhatjuk akár az 1848-as évtől, Trianonon át. Csak az a kérdés, meddig. Mikor jön el az idő, hogy követhető példát mutathatunk más nemzet felé. És nem a Himnusz első négy sora a mérvadó.
Tények Magyarországról. A szavazásra jogosultak közel egyharmadából a FIDESZ 56,37 az MSZP17,37 a JOBBIK 14,77 az MDF5,3 százalékot mondhat a magáénak. A közel kétharmados távolmaradás – a választásra jogosultak közül – fényesen mutatja, valamit nagyon elrontottak országunk vezetői a több mint húsz év alatt. És ennek terheit a lakosság döntően védtelen része fizeti meg. Mert a megoldás helyett a védtelenektől minden száz forintjából különböző rafinériákkal nyolcvan forintot magának követel. Mi lenne a megoldás? Engedni az embereket dolgozni. Dolgozni, hogy pénzt keressen, és ebből cserébe leadja az államnak a részét. Eltartja azt. Persze, ez lehet akár az egyik megoldás is.
Tudom, ez jellemző a
Na, de mi lesz azokkal az embermilliókkal, akiknek pont az életciklusok esik erre?
Jó kérdés! De vajon, van-e elfogadható magyarázat minderre?!?
2009-06-08
