Lelki szemeimmel látom, milyen hatással van a FIDESZ vezérének beteljesült ígérete. Az emberek betartják a törvényeket, a bíróság munkája minimálisra csökkent, a börtönök turisztikai látványossággá vedlettek, mindenki dolgozni akar, és mindenki csak annyit vesz ki a bőség kosarából, amennyire szüksége van. Korrupció már abban jelenik meg, hogy ki vigyáz jobban a környezetére. Az egészségügy azon dolgozik, hogyan tolja ki az élet határait a Föld vonzáskörzetén túl is. Az oskolák tele vannak tanulni vágyókkal, hogy minél hasznosabb tagjai legyenek a társadalomnak. Az emberek szeretik egymást, tisztelik alázatukban a másságot, bizalommal osztják meg a másikkal ételüket, eszközeiket, és hitüket. A többi nemzet hozzánk jár tanulni e fergeteges siker titkát, s közben a magyar nyelv világméretűvé növi ki magát. Mindenki Magyar akar lenni, meg FIDESZ tag. A kultúra, a technika fejlődése az egekbe szökik. És végül a Teremtő is elismeri, hogy eljött az ő országa.
Csak addig még van egy kicsi teendő, ami történelmi léptékben pici csak. A jelenben szinte leküzdhetetlen. Meg kell tanulni dolgozni, bízni a másikban, szeretni nem csak önmagunkat, s ott van még mindezekbe vetett hit szerepe is. És lehet, hogy az én életem kevés lesz minderre. Ígérem neked, el fogom dönteni, melyik a vágy, s melyik a valóság ha felébredek. Aztán ráérek azon töprengeni, jobb volna-e még a délibábok árnyékában hüsülni...
